szokásokhoz

A szokások olyan viselkedésminták, amelyek hosszú távon rutinszerűen ismétlődnek, és gyakran tudatos döntések nélkül hajtják végre az emberek. Kialakulásuk a környezeti ingerek és a gyakori ismétlés kölcsönhatásán alapul.

A szokásformálás egyik központi elmélete a háromlépcsős hurok: kiváltó inger (cue) – rutin – jutalom. A kiváltó inger mindazon külső vagy belső jelek lehetnek, amelyek előhívják a viselkedést; a rutin maga a viselkedés; a jutalom pedig megerősíti a későbbi előhívást.

Általában megkülönböztethetők a motoros (fizikai cselekvések), kognitív (gondolkodási minták) és társadalmi (normák, szokások) típusok. A szokások gyakran kulturális kontextusban is megnyilvánulnak, például étkezési szokásokban, munkahelyi rutinokban vagy hétköznapi rítusokban, és szorosan összefonódnak a közösségi normákkal.

Hatásuk széles spektrumú: segíthetik a mindennapi tevékenységek hatékonyabb végzését és az egészséges életmód kialakítását, ugyanakkor hozzájárulhatnak nem kívánt viselkedésekhez is. A szokások pozitív vagy negatív minősége nagyrészt a kiválasztott rutinoktól és a jutalomtól függ.

Változtatásuk megvalósítása gyakran kis lépéseket és gondos tervezést igényel: a kiváltó inger módosítása, a régi rutin helyettesítése újjal, konkrét megvalósítási szándék (implementation intention) kidolgozása, önmonitorozás és társas támogatás segíti a sikeres változást. A kifejezés “szokásokhoz” a magyar nyelvben a szokásokhoz kapcsolódó viselkedésre utaló formája, gyakran a nyelvi összefüggésben fordul elő.