szinkrongenerátor

A szinkrongenerátor egy elektromos gép, amely mechanikai energiát alakít át váltakozó áramú (AC) elektromos energiává. Nevét onnan kapta, hogy a forgórész forgási sebessége szinkronban van a hálózat frekvenciájával. Fő részei az állórész és a forgórész. Az állórészben vannak elhelyezve a tekercsek, amelyekben az elektromos áram indukálódik, míg a forgórész egy mágneses mezőt hoz létre. Ez a mágneses mező lehet állandó mágnes vagy egy gerjesztőtekercs által létrehozott elektromágnes. A forgórész forgását általában egy külső erőforrás, például egy turbina (vízi, gőzgép, gázturbina) vagy egy belső égésű motor biztosítja. Amikor a forgórész forog, a mágneses mező változik az állórész tekercseihez képest, ami Faradays-törvénye értelmében feszültséget indukál ezekben a tekercsekben. A generátor kimeneti feszültségének frekvenciája közvetlenül arányos a forgórész forgási sebességével és a póluspárok számával. A szinkrongenerátorokat széles körben használják erőművekben az elektromos áram termelésére, mivel stabil és szabályozható teljesítményt nyújtanak. Használják őket emellett ipari alkalmazásokban, tartalék áramforrásként, és olyan speciális területeken is, ahol pontos frekvenciára van szükség. A szinkrongenerátoroknak két fő típusa létezik: a belső gerjesztésűek, ahol a gerjesztőáramot egy különálló generátor (gerjesztő) szolgáltatja, és az önindukciós gerjesztésűek, ahol a gerjesztőáramot a főgenerátor által termelt áramcsúcsaiból nyerik. A szinkrongenerátorok hatékonysága általában magas, különösen nagy teljesítményű kivitelek esetében.