szervezetregeneráció

A szervezetregeneráció a biológiában az a folyamat, amely során sérült vagy hiányos szövetek és szervek visszaépülnek, funkcióik részben vagy teljesen helyreállnak. A regeneráció magába foglalja a sejtek proliferációját, differenciálódását és a szöveti architektúra helyreállítását. Különböző szövetekben a regeneráció mértéke változó: egyes szövetek széles körben regenerálódnak, mások hegképződéssel reparálódnak.

Az alapvető mechanizmusok közé tartozik az őssejtek és progenitor sejtek szerepe, a környezet (niche) visszajelzései és a sejtek közötti kommunikáció. A jelrendszerek közé tartoznak a Wnt, Notch, FGF és TGF-β útvonalak, amelyek szabályozzák a proliferációt, a differenciálódást és a szöveti alakváltozást. Az immunrendszer sejtjei, például a makrofágok, fontos szerepet játszanak a regeneráció irányításában, a gyulladás átszabásában a reparáció felé vagy a regeneráció felé.

Az élővilágban a regenerációs képesség széles körben változó. Emberben a máj például jelentős regenerációra képes, a bőr gyorsan regenerálódik fekélyeknél, míg a központi idegrendszer és a szív jellegzetesen korlátozott regenerációt mutat. Modellrendszerekben az axolotl és egyes urodele fajok végtagokat, a zebrafish pedig a szív és a környező szövetek regenerációját mutatja.

Az orvostudományban a szervezetregenerációt a regeneratív medicina, őssejtterápiák, biomateriálok és 3D bioprinting támogatja. Cél a funkciós szövettípusok létrehozása és a sérült szervek vagy szövetek teljes, illetve részleges pótlása. A klinikai alkalmazásokkal szemben kihívások: kontrollált regeneráció elérése, immunológiai kockázatok, etikai és gazdasági kérdések, valamint a hosszú távú biztonság megítélése.