szelektivitási

Szelektivitási, vagy szelektivitás fogalma a rendszer, eszköz vagy folyamat képességét írja le, hogy adott célokat vagy reakciókat előnyben részesítsen a nem kívántakkal szemben. A szelektivitás leheteti diszkrimináció a különböző befolyásolók között, például egy receptort vagy enzimet érő kötődésekben, egy reakcióban a kívánt szubsztrát kiválasztásában, vagy egy érzékelő jelének a zavaró anyagoktól való elkülönítésében. A szelektivitás gyakran összefügg a specifikussággal és a szenzitivitással, de különálló fogalom: egy rendszer lehet nagyon szelektív, ugyanakkor nem feltétlenül nagyon érzékeny.

A szelektivitás gyakori területei közé tartozik a biológia és gyógyszerészet, ahol a receptorhoz vagy enzimhöz történő kötődés pontossága döntő a hatékonyság és mellékhatások szempontjából; a kémia, ahol a chemoselectivity, regioselectivity vagy enantioselectivity jelöli, hogy melyik szubsztitúciók vagy amelyik enantiomer indul félre a reakció során; és a mérés-technika, ahol egy analitikai vagy szenzoros rendszer a kívánt jelet a zajtól mennyire tudja elkülöníteni. A szelektivitást gyakran mérik vagy becsülik indexekkel, például a preferált válasz és a nem kívánt válasz arányával, a környezeti feltételek hatásaival együtt.

A szelektivitás fontos a hatékonyság, biztonság és megbízhatóság szempontjából. Megtervezésekor figyelembe veszik az erőforrásokat, a környezeti feltételeket és a kompromisszumokat a teljesítmény és skálázhatóság között.