szelektivitást

A szelektivitás általános kifejezés, amely a több lehetőség közül a kiválasztás vagy a releváns inger felismerésének képességét jelenti. Eredetileg a kiválasztás logikájára utal, és a kontextustól függően különböző területeken használják. A fogalom központi eleme a különbségtétel a fontos és a nem fontos vagy releváns és irrelevant ingerek között.

A pszichológiában és a kognitív tudományokban a szelektív figyelem a figyelem olyan változata, amely lehetővé teszi, hogy egy adott ingert vagy információt dolgozzunk fel, miközben a többit háttérbe szorítjuk. Ennek mechanizmusai lehetnek top-down befolyások (céltudatosság, elvárások) és bottom-up ingerekkel kapcsolatos kiemelések. A jelenség magyarázatot ad a koktélparti-effektushoz hasonló helyzetekre, ahol egy beszélgető partner hangja is felkeltheti a figyelmet.

A természettudományokban és mérnöki területeken a szelektivitás arra utal, hogy egy rendszer vagy reakció egy adott útvonalat vagy terméket preferál a többivel szemben. Kémiai értelemben beszélünk enantio-, regio- és chemoselectivityről, vagyis arról, hogy egy reakció mely enantiomert, mely helyen történő reakciót vagy mely kompatibilis csoportot kedveli. Az ökológiában a szelektív táplálkozás egy szervezet táplálék-kínálatának választását írja le, ami hatással van a populációk és az ökoszisztéma dinamikájára.

A szelektivitás gyakran kompromisszummal jár: növelése bizonyos szempontból korlátozhatja a sebességet vagy a rugalmasságot. Mérésében gyakori a diszkriminációs pontosság, a hamis pozitív vagy negatív arányok és több területen a teljesítmény- vagy hozamindexek alkalmazása.