szakadási

Szakadási a magyar nyelvben a szakadás állapotra utaló melléknévként és a kapcsolódó fogalmak általános jelölőjeként használatos. A szó az ige szakad jelentéséből képződik, amely törést, repedést vagy elválást jelent. A főnév "szakadás" pedig ezt a jelenséget, illetve a folyamatot kifejezi; a -ási képzővel képzett melléknév pedig olyan dolgokra utal, amelyek ruptúrával vagy szakítással kapcsolatosak.

A szakadási kifejezéseket számos területen használják. A műszaki és anyagtudományi nyelvben gyakoriak a "szakadási feszültség", "szakadási energia" vagy "szakadási görbe" alakú fogalmak, amelyek a törési viselkedést és a törési határt írják le. Geológiában vagy szeizmológiában a "szakadási zóna" vagy "szakadási vonal" a földkéreg repedéseit és töréseit jelöli. Politikailag és társadalomtudományokban a "szakadási törekvések" vagy "szakadási folyamat" a közösségek vagy államszervezetek felbomlását, szétválását vagy autonómia iránti törekvést írja le. Ezek a használatok mind arra mutatnak rá, hogy a szakadási keretében a részek elválnak vagy megnyílnak, akár fizikai, akár szerkezeti, akár társadalmi értelemben.

Kapcsolódó fogalmak: szakadás, törés, ruptura, elválás. A terminológiát a kontextus határozza meg, így a szakadási szó különböző tudományterületeken összetett jelenségek leírására szolgál.