sensorineurális

Sensorineurális egy olyan kifejezés, amely a belső fület és a hallóideget érintő halláskárosodásokkal kapcsolatos. A sensorineurális halláskárosodás abból adódik, hogy a belső fül szőrsejtjei vagy a hallóideg nem működik megfelelően, ezért a hangok átvezetése és az idegi jel továbbítása is romlik. Ez ellentétben áll a vezetéses halláskárosodással, ahol a halláskárosodás a középfül vagy a fülkürt problémájából fakad.

Az okok széles skálájúak lehetnek. Időskori degeneráció (presbyakusis) gyakori formája, hosszú távú zajnak való kitettség, ototoxikus gyógyszerek (például bizonyos aminoglikozidok vagy cisplatin), fertőzések vagy gyulladások a belső fülben, trauma, vagy neurológiai rendellenességek és vestibuláris idegdaganatok. Gyakran kombinált tényezők játszanak szerepet. A károsodás lehet részleges vagy teljes, és lehet érintett a belső fül szőrsejtjeire vagy a hallóidegre.

Diagnózisában alapvető eszköz az audiológiai vizsgálat, amely meghatározza a levegő és a csontvezetés közti különbséget. Változás esetén a csontvezetés visszaveri a hallásproblémát, a tympanometria általában normális a belső fül problémáinál, és további vizsgálatok, például otoakusztikus emissziók vagy auditív agykérgi válasz (ABR) segítenek kizárni vagy igazolni a retrocochlearis érintettséget.

Kezelése a fokozat és az ok függvénye. Gyakori megoldások a hallókészülékek és a cochleáris implantátumok, amelyek a hangfeldolgozást és a beszédértést segítik. Tüneti kezelések is léteznek a tinnitus és a zajérzet enyhítésére, valamint rehabilitáció és hallásközpontú kommunikációs technikák. A megelőzés részben a zajártalom minimalizálása és az ototoxikus kockázatok felismertetése a hosszú távú halláskárosodás megelőzését szolgálja.

A prevalencia nő az életkorral, és a teljes vagy részleges halláskárosodások jelentős részét teszi ki, ezért időben történő felismerés és a megfelelő halláskezelés fontos közegészségügyi kérdés.