sejtosztódások

Sejtosztódások a sejtek növekedésének, fejlődésének és szaporodásának alapvető folyamatai. Egy sejt két vagy több leánysejtet hoz létre, átadva a genetikai információt. A folyamatok típusai és mechanizmusa nagyban különböznek a sejttípustól függően: eukariótákban a mitózis és a meiózis dominál, prokariótákban pedig a bináris osztódás a jellemző.

Mitózis és meiózis

A legtöbb eukarióta sejtnél a sejtosztódás mitózissal vagy meiózissal történik. A mitózis során a DNS megkettőződik, a kromoszómák rendeződnek az orsó segítségével, majd a kromatidákat (egyik anyai és egyik apai másolat) különválasztják. Eredményként két diploid leánysejt jön létre, amelyek genetikai kísértéke megegyezik a szülőével, kisebb mutációk megjelenhetnek a replikáció során. A meiózis két egymást követő osztódási kör, amelyek során a kromoszómák száma felére redukálódik. Ennek során keresztmetszeti rekombináció (crossing over) és véletlen rendhagyás növeli a variabilitást, így négy haploid gaméta keletkezik. A meiózist a nemi szaporodás során használják.

Bináris osztódás

Prokariótákban, például baktériumokban a bináris osztódás egyszerűsített folyamat: a DNS körkörös formában replikálódik, majd a sejt megosztásával két egyenlő genetikai anyaggal rendelkező leánysejt alakul ki. Szöveti szerveződéshez vagy anyagcseréhez is kapcsolódó, gyors és hatékony növekedést tesz lehetővé.

Szabályozás és kockázatok

Sejtosztódást kontrolláló pontok vannak (például G1/S, G2/M és M-fázis) a pontos genetikai öröklés érdekében. Hibák esetén genetikai rendellenességek, aneuploidia vagy tumoros állapotok alakulhatnak ki. A sejtosztódás alapvető a fejlődéshez, a növekedéshez és a regenerációhoz, miközben a genetikai változatosság forrása a meiózis során rejlik.