rétegvizeket

Rétegvizek, vagy rétegvíz, a föld alatt található víztároló rétegek összefoglaló neve. Ezek olyan víztestek, amelyeket a földtani rétegzettség szerint egymás felett elhelyezkedő, különböző átjárhatóságú rétegek alkotnak. A víz a vízátfolyásokkal összekapcsolódó, de gyakran egymástól fizikailag elválasztott rétegekben helyezkedik el, és csak bizonyos rétegen keresztül szivárog tovább. A rétegvizek zömmel hosszú ideig megőrzik víztartalmukat, és kifejlődött hidrogeológiai rendszert képeznek.

Formálódásuk a csapadék beszivárgásával kezdődik: a víz a talaj- és üledékgyűrűkben haladva tölt meg vízáteresztő rétegeket. A felső és alsó vízrétegeket gyakran vízzáró vagy kevésbé átjárható rétegek választják el, így létrejönnek önálló víztároló egységek. A vízáramlást a hidraulikus gradiens irányítja, és a rétegek közötti üledék, vastagság és porózió változatossága miatt a hidraulikus tulajdonságok is diffúz módon változnak.

A rétegvizek két fő típusa ismert: szabad (felszínhez közelítő, nyitott) rétegvíz és kötött (zárt, több, vízzáró réteggel körülvett) rétegvíz. Az előbbi közel a vízszinthez van, az utóbbi nyomás alatt álló testet alkothat, artézi feltörésre alkalmas lehet.

Használatuk fontos vízforrásként szolgálhat ivóvíz, mezőgazdasági öntözés vagy ipari felhasználás terén. Ugyanakkor érzékenyek a szennyeződésre és a túlzott kitermelésre, ezért környezeti fenntarthatóságuk és monitorozásuk kulcsfontosságú. A feltöltés és a vízminőség vizsgálata kútpróbák, fúrási logok és geofizikai módszerek segítségével történik.