rendszerhívást

A rendszerhívás, angolul system call, egy programozási interfész, amely lehetővé teszi a felhasználói területi programok számára, hogy szolgáltatásokat kérjenek az operációs rendszer magjától. Ezek a szolgáltatások magukban foglalhatják az I/O műveletek végrehajtását, memóriafoglalást vagy a folyamatok kezelését.

Amikor egy program egy rendszerhívást kezdeményez, az operációs rendszer egy speciális mechanizmuson keresztül átveszi az irányítást. Ez az átmenet a felhasználói módból a mag módba történik, ahol a rendszerhívás végrehajtódik a szükséges jogosultságokkal. A mag elvégzi a kért műveletet, majd visszatér a felhasználói módba, és az eredményt visszajuttatja a hívó programnak.

A rendszerhívások fontos szerepet játszanak az operációs rendszer biztonságában és stabilitásában. Mivel a mag közvetlenül kezeli a hardvererőforrásokat, a felhasználói programok csak a definiált rendszerhívási interfészen keresztül férhetnek hozzá azokhoz. Ez megakadályozza, hogy a programok közvetlenül manipulálják a rendszert, ami hibákat vagy biztonsági réseket okozhatna.

Példák gyakori rendszerhívásokra a `read`, `write`, `open`, `close`, `fork`, `exec` és `exit`. Ezek a hívások alapvető funkciókat biztosítanak, amelyek szükségesek a legtöbb alkalmazás futtatásához.