rendszerhívási

A rendszerhívás, vagy system call, egy programozási interfész, amely lehetővé teszi a felhasználói módban futó alkalmazások számára, hogy szolgáltatásokat kérjenek az operációs rendszertől. Ezek a szolgáltatások általában olyan alapvető funkciókhoz kapcsolódnak, mint a fájlok kezelése, a memóriaallokáció vagy az I/O műveletek. Amikor egy alkalmazás rendszerhívást kezdeményez, a processzor a felhasználói módból átkapcsol kernel módba, ahol az operációs rendszer magja (kernel) jogosultsággal rendelkezik a rendszer erőforrásainak elérésére és kezelésére.

A rendszerhívások elvégzése után a vezérlés visszakerül a felhasználói módba, és az alkalmazás folytathatja a végrehajtást. A rendszerhívások biztonsági és stabilitási okokból is fontosak. Megakadályozzák, hogy az alkalmazások közvetlenül manipulálják a hardvert, ami adatvesztéshez vagy a rendszer összeomlásához vezethetne. Az operációs rendszer egy jól definiált API-n keresztül teszi elérhetővé ezeket a funkciókat, biztosítva a konzisztens és biztonságos hozzáférést.

Néhány gyakori rendszerhívás például a `open` fájlok megnyitására, a `read` és `write` fájlok olvasására és írására, a `fork` új folyamatok létrehozására, és a `exit` folyamatok befejezésére. A rendszerhívások absztrahálják a mögöttes hardveres részleteket, így a fejlesztőknek nem kell minden egyes hardverarchitektúrára külön-külön gondolniuk. Ezáltal a programok hordozhatóbbak és könnyebben fejleszthetők.