recessziók

A recessziók olyan gazdasági időszakok, amikor a gazdasági tevékenység általában visszaesik, és több fontos mutató is gyengül. A definíciók országonként és intézményenként eltérnek. Gyakori mérce a két egymást követő negyedévnyi reáln GDP-csökkenés, de sok ország a foglalkoztatás, a beruházások és az ipari termelés alakulását is figyelembe veszi a recesszió meghatározásakor.

Okai között szerepelhet a keresletcsökkenés, a finanszírozási feltételek szigorodása, pénzügyi válságok, külső sokkok vagy energia- és nyersanyagárak változása. A recessziók gyakran a pénzügyi szektor zavaraihoz és a beruházások visszafogásához kapcsolódnak. A jelzők közé tartozik a GDP visszaesése, a növekvő munkanélküliség, a gyengülő fogyasztói és beruházási kereslet, valamint az ipari termelés csökkenése.

Az időtartam és a súlyosság országonként változik; egy recesszió több hónaptól több évig is tarthat. A hivatalos dátumokat és értelmezést gyakran befolyásolja a későbbi kiigazítások, az adatok felülvizsgálata és a különböző módszertanok alkalmazása.

Hatásai közé tartozik a munkanélküliség növekedése, a jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedése, a beruházások visszaesése és a társadalmi feszültségek erősödése. A kormányok és a központi bankok általában monetáris enyhítéssel, fiskális ösztönzőkkel és automatikus stabilizátorokkal igyekeznek élénkíteni a keresletet és a munkahelyek megőrzését.

Recessziók gyakoriak a kapitalista gazdaságokban, de időtartamuk és hatásuk jelentősen eltérő lehet. Jelentős példák: a Nagy Recesszió (2007–2009) és a COVID-19 nyomán kialakult recesszió (2020). Az összehasonlításokhoz fontos a használt módszertan és az érintett mutatók figyelembe vétele.