rakéták

Rakéták olyan önhajtó eszközök vagy fegyverrendszerek, amelyek a kilökött égésgázok nyomásával gyorsítják magukat és elérik a kívánt irányt vagy távolságot. A tömegközéppont és a stabilitás érdekében gyakran távirányított konténerek, különféle vezető-, navigációs- és kötelező irányító rendszerek is részei a gépezetnek. A hajtóanyag típusától függően a rakéták szilárd- vagy folyékonyhajtásúak lehetnek, vagy hibrid meghajtásúak; a hajtómű és égéskamra méretétől függően pedig különböző teljesítményűek.

A rakétákat több fő kategóriába sorolják. A szilárdhajtású rakéták egyszerű felépítésűek és gyorsan indulnak, de nehezebb őket szabályozni; a folyékonyhajtású rakétákat pedig pontosabban lehet irányítani és fokozatosan üzemeltetni. Vannak továbbá hibrid rendszerek és speciális célú rakéták, például hordozó és vezérelt fegyverrakéták, valamint kutatási és űrkutatási alkalmazásokra tervezett járművek.

Felhasználási területei közé tartozik az űrkutatás és tudományos kísérletek végrehajtása, például hordozórakéták révén műholdak felbocsátása. A hadászati és védelmi kontextusban rakétákat kezén tartott fegyverrendszerként és célok elérésére tervezett fegyverekként is fejlesztettek és fejlesztenek. A fejlesztés központi elemei a megbízható hajtómű, az intelligens irányítás és a környezetbiztonságot figyelembe vevő tervezés. A történet távolabbiként a korai kínai és közép-keleti rakétákból indul, majd a 20. században a német, szovjet és amerikai kutatások révén fejlődött a modernebb rakétatechnika, amely mára széleskörűen alkalmazott technológiává vált.