párolgást

Párolgás, vagyis az evaporáció a folyadékok olyan fázisátalakulása, amely során a folyékony anyag a felületén kívülre jutva gázszemcsékké válik. A folyamat akkor is végbemegy, ha a hőmérséklet a folyadék forráspontja alatti, hiszen a felszíni molekulák közül néhány energiát szerez, és leküzdi a belső összetartó erőket, hogy a gáz fázisba lépjenek. A párolgást a felületi gőznyomás és a környezeti levegő közötti nyomáskülönbség határozza meg.

A párolgás és a forrás közti különbség az, hogy a párolgás lassú, felületi jelenség és minden hőmérsékleten előfordulhat, míg a forrás gyors, belső fázisátalakulás, amelyet akkor érünk el, amikor a külső nyomás megegyezik vagy alulmúlja a folyadék gőznyomását. A két folyamat gyakran együtt is zajlik.

Faktorszámolás: a párolgási sebesség nő a magasabb hőmérséklettel, nagyobb felülettel, jobb légáramlással, alacsonyabb környezeti páratartalommal és alacsonyabb külső nyomással. A könnyen illékony folyadékok gyorsabban párolognak.Az oldott sók vagy más oldott anyagok csökkenthetik a tényleges gőznyomást, és így lassíthatják a párolgást.

Alkalmazások: szárítási folyamatok és élelmiszeripari feldolgozás, desztilláció és tisztítás, párolgással járó hűtés (hűtőkörték, izzadásos hűtés), sótartalmú tavak vagy tengervíz párolgásos sóraktárai, vízegyensúlyi modellezés és meteorológiai megfigyelések.

A párolgást gyakran a „párolgás” kifejezéssel írjuk le magyarul; a „párolgást” az accusative (tárgy) esetben használt formája.