psikológiában

A pszichológia a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos vizsgálata. Kiterjed a percepciótól a kognícióig, a személyiség, érzelmek és motiváció mélyebb megértésére, valamint a fejlődés, társas viselkedés és neurobiológiai alapok feltárására. A módszertan széles: kísérletes és megfigyeléses vizsgálatok, mérőeszközök és statisztikai elemzések segítik a megállapítások megalapozását.

Történeti háttér: A pszichológia gyökerei a filozófiában és a fiziológiában keresendők. A kísérleti pszichológia megalapítását Wilhelm Wundt történelmi jelentősége jelöli a 19. század végén. Az 20. században kialakultak a főbb irányzatok: viselkedéstan, pszichoanalízis, gestalt-pszichológia, majd a kognitív pszichológia és a neurológiai megközelítések. Jelenleg a terület interdiszciplináris és integratív maradt, szorosan összekapcsolva a biológiával, informatikával és társadalomtudományokkal.

Alágazatok és módszertan: Klinikai és tanácsadó pszichológia, fejlődés- és pedagógiai pszichológia, szociál-pszichológia, kognitív és neuropszichológia, egészségpszichológia, ipari és szervezeti pszichológia. A kutatás módszerei közé tartoznak a kísérletek, korrelációs és longitudinális vizsgálatok, esettanulmányok, pszichometriai tesztek, és agy/idegrendszeri képalkotó eljárások.

Alkalmazások és képzés: Pszichológusok dolgozhatnak klinikán, iskolában, munkahelyen, kutatási és tanácsadási tevékenységekben, támogatva a mentális egészséget, a diagnózist, a terápiát és a munkahelyi szervezetfejlesztést. A képzés általában egyetemi alapképzés, majd mester- vagy doktori fokozat, gyakorlati képzés és etikai-szabályozó keretek betartása, amelyek országonként eltérnek.