pseudopódosok

Pseudopódok, vagyis pseudopódok a sejtek citoplazmájának átmeneti kinyúlásai, amelyeket a mozgás és a táplálkozás érdekében használnak. Ezek a hamis láb-szerű kinyúlások jellemzőek amoeboid protisztákra és néhány állati sejtre, például fagocitáló leukocitákban. A pseudopódok kialakulását az aktin filamentumok polimerizációja és a membrán dinamikus áramlása irányítja.

Mechanizmus és morfológia: az előrenyúló él mentén aktinpolimerizáció hozza létre a kinyúló folyamatot, amely lehet lamellipodium-szerű lemez vagy lobopodium-szerű vastagabb végtag. A sejthártya és a citoplazma a vég felé áramlik; a sejt hátsó része összehúzódik, és így előrehalad. Gyakori típusai közé tartozik a lobopódia (vastag, gömbölyded), a filopódia (vékony, fonalszerű) és a lamellipódia (lapos, lemezszerű). Néhány szervezetben reticulopódia is előfordulhat, hálószerű tömörüléssel.

Környezet és funkciók: a pseudopódok lehetővé teszik a sejt mozgását és a táplálék felvételét; fagocitózist segítenek olyan sejtekben, mint neutrofilek és makrofágok, amelyek mikrobákat bekebeleznek. Amőbákban a környezeti feltérképezésre és zsákmányolásra használják.

Jellemzők és jelentőség: a pseudopódok dinamikus, gyorsan változó szerkezetek, amelyek a sejtek motilitását és endocitózisát szabályozzák. Rendellenes működésük migrációs vagy immunológiai problémákat okozhat, és kutatásokban fontos például a sejtmigráció és a fehérvérsejtek válaszkészségének megértésében.