citoplazmájának

A citoplazma a sejtben a plazmamembrán és a sejtmag között elhelyezkedő félfolyadékos tömeg. A citoplazmájának közvetlen összetevője a citoszol, amely vízből, ionokból és oldott anyagokból áll, és amelyben a sejtszervecskék lebegnek.

A citoplazmájának része a sejten belüli szerkezeti hálózat, a citoplazmatikus váz (mikrofilamentumok, mikrocsövek és köztes filamentumok). A benne található fő sejtorganellumok közé tartoznak a mitokondriumok, endoplazmatikus retikulum (durva- és sima ER), Golgi-készülék, lisoszómák, peroxiszomák és riboszómák. Növényi sejtekben a plastidák és a központi vacuola is fontos szerepet játszanak, és gyakran a citoplazmában helyezkednek el.

Funkciói közé tartozik az anyagcsere fő helyszíne: a glikolízis részben a citoszolban zajlik; a fehérjeszintézis a szabad riboszómákon történik; lipid- és szénhidrát-szintézis zajlik benne, és a sejten belüli szállítás vesiculák és motorfehérjék segítségével történik. A citoplazma a sejt alakjának és mozgásának fenntartásához is hozzájárul.

Az állati és növényi sejtek citoplazmájában vannak különbségek: a növényi sejtekben a nagy központi vacuola és a kloroplazmák befolyásolják a citoplazma elhelyezkedését, míg az állati sejtekben ez a folyamat általában kevésbé kirívó. A citoplazma tehát a sejt életfolyamatait koordináló közeg, amely a citoszolt és benne lévő organellumokat foglalja magába, és összeköti az anyagcsere-rendszereket a sejt szerkezetével.