papillák

Papillák, más néven papillómák, jóindulatú epiteliális növedékek, amelyek a felszínen papilláris, ujjszerű kinövésekként jelennek meg. A növedékek gyakran exophytikusak és lehetnek vékony alapúak (pedunculated) vagy széles alappal kapcsolódók. Rostos‑vérerekben gazdag stroma támasztja alá őket, és a méretük változó.

Előfordulási helyek szerint a papillák a bőrön, a nyálkahártyákon és ritkábban a belső szervekben jelenhetnek meg. Gyakori példák a bőrön kialakuló szemölcsök (verrucae) és a genitális vagy orális papillómák. A nyelv felszínének papillái között is természetes papillae találhatók, amelyek fiziológiásak, és nem tekinthetők kóros növedékeknek.

Fő etiológiai tényező a humán papillomavírus (HPV) fertőzés, amely különböző típusú vírusokkal társul. Bizonyos HPV-típusok alacsonyabb malignitási kockázattal járnak és a szemölcsökért, míg más típusok—főként a magas kockázatú 16, 18 típusok—nagyobb rámutathatnak a szövődményekre a nyálkahártyákon. Számos papillóma azonban nem vírusos eredetű, például mechanikai irritáció vagy genetikai tényezők által létrejövő növedékek.

Diagnózisát klinikai vizsgálat és szükség esetén biopszia/ histológiai vizsgálat adja meg; HPV-típus meghatározását PCR-rel végezhetik. Kezelését a tünetek, kozmetikai szempontok és a hely szükségessége határozza meg: gyakran elegendő a megfigyelés, de eltávolíthatók kivágással, lézerrel, krioterápiával vagy elektrokauterrel. Genitális szemölcsök esetén helyi készítmények is alkalmazhatók. Megelőzésében kiemelt szerepet játszik az HPV-oltás és a fertőzések megelőzése. Progrózisa általában jó; recidíva előfordulhat, és egyes területeken a magas kockázatú HPV-típusok miatt szorosabb megfigyelés szükséges.