vírusokkal

Vírusok olyan kisméretű, nem élőnek tekintett fertőző részecskék, amelyek genomja lehet DNS vagy RNS, és általában egy fehérje kapszidot vesz körül. Néhány vírus burok nélküli, mások lipidmembránnal borítottak. A vírusok nem rendelkeznek saját anyagcserével, ezért gazdasejtjeik metabolizmusát és génkifejtését használják a szaporodáshoz. Ezért intracelluláris parazitáknak tekintik őket.

Életciklusa változó, de gyakran a gazdasejt felismerésével, bejutásával, genomja replikációjával és kapszidok összeállításával, majd a gazdasejt elpusztításával vagy kilépésével zárul. A vírusok DNS- vagy RNS-alapúak; egyesek integrálódnak a gazdasejt genomjába (például retrovírusok). Baktériumokra például bakteriofágok hatnak; ezek közül a lítikus és lizogén ciklus a legismertebb.

Vírusok számos betegséget okozhatnak emberekben, állatokban és növényekben, és járványokat is előidézhetnek. A megelőzés egyik fő eszköze a vakcináció; antivirális gyógyszerek és támogató kezelés segíthet a fertőzések kezelésében. A vírusokat a biotechnológiában is hasznosítják: például génbevitelre szolgáló vektorok és génterápiás alkalmazások.

Rendszerezés és biztonság: az ICTV (International Committee on Taxonomy of Viruses) kezeli a vírusok taxonómiáját. A laboratóriumi munka a biosafety szintek (BSL-1–BSL-4) előírásai szerint történik. A vírusok tanulmányozása fontos a közegészségügy és az alapbiológia szempontjából, de etikai és biztonsági keretek között zajlik.