országkitettségrl

Az országkitettség olyan fogalom, amely arra utal, hogy egy személy, vállalat vagy portfólió milyen mértékben van kitéve egy adott ország gazdasági, politikai és pénzügyi kockázatainak. A kitettség magában foglalhatja a bevételek, eszközök, kötelezettségek vagy beruházások földrajzilag koncentrált jellegét, és hatással lehet a teljesítményre, a nyereségre és a költségstruktúrára.

Kitettség típusai közé tartozik a gazdasági kitettség, amely a makroökonómiai környezetből fakadó kockázatokat érinti (például növekedési lassulás, infláció, fiskális és külkereskedelmi mérleg); a politikai és jogi kitettség, amely a kormányzati döntéshozatal, szabályozás és jogbiztonság változásaitól függ; valamint a valuta- vagy devizatőkekockázat, amely a devizák közötti ingadozásokból ered. Emellett beszélhetünk külső finanszírozási és politikai meggyengeségek által okozott kitettségről is, például adósságfinanszírozás vagy szankciók hatásairól.

Mérési és értékelési módszerek gyakran ötvözik makroökonómiai mutatókat és piac alapú díjakat. Használt mutatók közé tartozik a külső adósság aránya a GDP-hez, a folyó számla mérlege, devizatartalékok, valamint a hitelminősítések és CDS-szélesedések. Piaci mérések közé tartozhat az országkockázati felár és a hozamgörbe alakulása. A kitettség felmérése során figyelembe veszik a bevételek és eszközök földrajzi eloszlását, a beszállítói láncok diverzifikáltságát és a pénzügyi menedzsment stratégiáit.

Kezelése diverzifikációval, devizafedezetekkel, földrajzi elosztás optimalizálásával és a kockázati intézkedések, például biztosítások vagy exporthitelekkel történő kiegészítésével történik. Megfontolják továbbá a szerződések nyelvének és számlázási devizájának megválasztását is. Korlátai közé tartozik az információminőség és a gyorsan változó események hatása, valamint az előrejelzések bizonytalan volta.