olimpiák

Olimpiák kifejezés általában az Olimpiára, a világméretű sporteseményre utal. A szó használható a játékok bármely kiírására (nyári olimpiák és téli olimpiák), illetve az ehhez társított versenyekre is, például matematikai vagy egyéb tantárgyi olimpiák. Az olimpiai jellegű események neve összekapcsolódik az olimpiai mozgalom eszméivel, és az olimpiai melléknév ezt a kapcsolódást jelöli.

Az ókori olimpiai játékokat Olympia környékén rendezték Kr. e. 8. századtól Kr. e. 4. század végéig Zeusz tiszteletére. A versenyek között futás, birkózás, pankráció, távolugrás és diszkoszvetés voltak; a győzteseket olívaág koszorúval jutalmazták. A rendezvényt vallási ünnep, sport- és politikai eseményként élték meg, és a görög városállamok közötti rivalizálást is kifejezte.

A modern olimpia 1896-ban Athénban tért vissza a régi hagyományhoz, Barón Pierre de Coubertin kezdeményezésére; 14 nemzet, 241 versenyző, 43 esemény 9 sportágban vett részt. A nők először 1900-ban vehettek részt. A téli olimpiát 1924-ben Chamonix-ben rendezték meg. 1994-től a nyári és a téli játékok nem egy időben, hanem két év váltásával követik egymást. A szervezetet az IOC, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezeti.

Az olimpiai események nagy nemzetközi rendezvények, gazdasági és infrastrukturális hatásokkal a rendező városokra; nyitó és záró ceremónia, televíziós közvetítés, és széles közönség előtti összetartás jellemzi őket. Uralják a sportolói esélyegyenlőséget és a nemzetközi együttműködést, de költségvetési terhek és vitás kérdések is felmerülnek. A Paralimpia a fogyatékkal élő sportolók részvételével zajló, párhuzamos esemény.