városállamok

Városállam olyan önálló város és a hozzá tartozó környező területek által alkotott szuverén egység, amely politikailag és gazdaságilag független a nagyobb államtól. A városállam saját kormányzattal, törvénykezéssel és külpolitikával rendelkezik, területe pedig a város központját és a közeli földterületeket foglalja magában.

A történelem során a városállam fogalma különböző időszakokban jelent meg. Ókori Görögországban Athén és Spárta önálló polisz volt; Itáliában a középkorban és kora újkorban Velence, Firenze, Genova vagy Milánó is önálló közigazgatású államalakulatként működött. A holland Aranykorban több város tartotta fenn saját köztársaságát, és jelentős kereskedelmi hatalmat épített ki. A városállamforma gyakran a kereskedelmi központúságra és a helyi oligarchikus vagy köztársasági berendezkedésre támaszkodott.

Napjainkban a legismertebb példája Szingapúr, amely földrajzilag kicsi, ám teljesen szuverén kül- és belpolitikával rendelkező városállam. Más modern példák közé sorolhatók a Vatikánváros és Monaco, amelyeket gyakran városállamként vagy microstate-ként határoznak meg. A városállam fogalma tehát a városon alapuló önállóság és politikai egység több történelmi és jelenkori formáját öleli fel.