neuronokat

A neuronok a központi és perifériás idegrendszer alapvető működési egységei. Minden neuron sejttestből, dendritekből és egy hosszú axonból áll. Az ingerület elektromos impulzusok és kémiai jelátvitel útján továbbítódik: az inger a dendriteken gyűl, az axonon keresztül jut a szinapszisokba, ahol neurotranszmitterek segítségével továbbadódik.

Szerkezetük: sejttest (soma), dendritek, axon és axonterminálok. A mielin hüvely növeli az ingerület vezetésének sebességét; a neuronok központi és perifériás részeiben oligodendrocyták vagy Schwann-sejtek alakítják ki a mielint. A szinapszisokban a neuronok kapcsolódnak egymáshoz vagy a célszövetekhez.

Funkció és jelátvitel: a neuronok hálózatokat alkotva vezérlik a mozgást, a szenzoros feldolgozást és a kognitív folyamatokat. Akciós potenciálok vezetődnek a membrán Na+, K+, Ca2+ csatornáin át; preszinaptikus végükön neurotranszmitterek szabadulnak fel (glutamát, GABA, dopamin, acetilkolin, szerotonin), amelyek a postszinaptikus receptorokon keresztül válaszokat váltanak ki.

Típusok: érző neuronok (afferens), motor neuronok (efferens) és interneuronok (közti neuronok). Különböző hálózatokban dolgozva összekapcsolják a szenzoros és motoros funkciókat, a reflexeket és a bonyolultabb kognitív folyamatokat.

Fejlődés és plaszticitás: neuronok képződése és kapcsolódása az embrionális fejlődés során történik; a szinaptikus plaszticitás a tapasztalatokra reagálva megváltoztatja a kapcsolatok erősségét (például hosszú távú potenciáció, LTP). Sérülés vagy betegség esetén a neuronok funkciója károsodhat; idegsejtek károsodása neurodegeneratív betegségekben játszik szerepet, és a kapcsolathálózatok helyreállítása a kutatások központi témája.