mértorzítások

Mértorzítások a mérések során fellépő olyan torzulások összefoglaló neve, amelyek a mért érték és a valódi érték közti különbséget okozzák. Ezek lehetnek rendszerszerű (szisztematikus) torzítások és véletlenszerű torzítások. Rendszerszerű torzítások például a kalibrálatlanság, a készülék válaszának nemlinearitása, offset és drift, valamint környezeti hatások, mint a hőmérséklet vagy elektromágneses zavarok. Véletlenszerű torzítások közé tartozik a zaj és a véletlenszerű mérési hiba. Felelősséget befolyásoló okok lehetnek hardveresek (érintkezési ellenállás, öregedés) vagy környezeti/szabályozási tényezők, illetve módszertani tényezők (mintavételi torzítás, adatrögzítés és adatfeldolgozás).

A torzítások hatása a mérés pontosságát és a méréshez tartozó bizonytalanság becslését is érinti: torzíthatják az eredményeket, csökkenthetik az összehasonlíthatóságot, és torzíthatják a trendek vagy hatások értékelését.

Példák: hőmérsékletmérésben a mérőeszköz driftje vagy nemlineáris válasza; villamos mérésekben a nyereség- vagy offset-hiba; közvélemény-kutatásokban a mintavételi torzítás; képalkotásban a lencsetorzítás.

Megelőzés és korrekció: rendszeres kalibráció, nyomon követhetőség és traceability biztosítása, környezeti feltételek kontrollálása, illetve korrekciós modellek alkalmazása (lineáris vagy nemlineáris kalibrációk). Az eredmények értékelése bizonytalansági becsléssel történik a nemzetközi irányelvek, például a GUM alapján. A mértorzítások fogalma szélesen használt a tudományokban és iparágakban a mérési értékek megbízhatóságának növelésére.