merisztémák

Merisztémák vagy merisztimatikus szövetek a növények olyan sejtcsoportjai, amelyek képesek osztódásra, és ezekből a sejtekből differenciálódó szövetek és szervek jönnek létre. Fő szerepük a növény növekedésének és regenerációjának biztosítása: primer (elsődleges) növekedést hajtanak végre, és bizonyos esetekben másodlagos növekedést is lehetővé tesznek.

Az apparátus elhelyezkedése szerint legfontosabb típusaik a következők: apikális merisztémák a hajtáscsúcsban és a gyökércsúcsban (hajtás- és gyökérmerisztéma), amelyek a hosszanti növekedést végzik. Oldalirányú, vagy laterális merisztímák közé tartozik a kambium, amely a növény vastagodását, illetve a szerkezeti átrendeződést segíti elő. Bizonyos csoportokban, például fűfélékben, található interkaláris merisztéma, amely a már érett részek közé időleges hosszanti növekedést biztosít.

Sejtjeik általában kicsik és hasonló méretűek, sűrű cytoplazmával és nagy sejtmaggal rendelkeznek; gyakori a mitózis aktivitás, a vakuola kevés vagy hiányzik, és a sejtek általában tehát kevés differenciálódott speciális vonást mutatnak. Innen indul ki a primer szövetsorozat képződése, amely a hajtás- és gyökérszövetek alapját képezi.

Az aktivitást erősen befolyásolják növényi hormonok (például auxinok és citokininek) és genetikai tényezők; a merisztémák ezért központi szerepet játszanak a növények növekedésében, formájában és regenerációs képességében. Összességében a merisztémák a növények életfontosságú növekedésének forrásai, lehetővé téve a hossz- és vastagodási folyamatokat, valamint a megújulást.