megtermékenyítésébl

Megtermékenyítés, vagy fertilizáció, a két nemi sejt összeolvadásának folyamata, amelynek eredményeként zigóta keletkezik. A zigóta a diploid sejt, amely az új egyed kezdetét jelenti, és a két szülő genetikai anyagát hordozza. A megtermékenyítés genetikai rekombinációt is biztosít, így hozzájárul a populációk genetikai változatosságához és az evolúciós folyamatokhoz.

Az állatoknál a megtermékenyítés lehet külső vagy belső. Külső megtermékenyítésnél a hím és a nőstény gamétái a környezetbe kerülnek, gyakran vízben, például halaknál és kétéltűeknél. Belső megtermékenyítésnél a sperma és a petesejt közvetlenül a nőstény testébe jut, ami gyakori például a madarak, hüllők és emlősök körében. A megtermékenyítés aktiválja a zigóta anyagcseréjét és megindítja a korai osztódást.

Növényekben a megtermékenyítés pollen útján történik. A pollencsírázás után a pollencső növekszik a virág bibéjéhez, és a hím gaméták eljutnak a petesejthez. A növényeknél gyakran előfordul a kettős megtermékenyítés: egy spermium megtermékenyíti a petesejtet zigótát képezve, míg egy másik a központi sejtet endospermiumokká alakítja, amely táplálja a fejlődő magot.

Jelentősége különösen abban rejlik, hogy biztosítja a fajok megőrzését és a genetikai sokféleséget. Az emberi orvostudományban az in vitro megtermékenyítés (IVF) és egyéb asszisztált reprodukciós technikák lehetővé teszik a terhesség különböző genetikai és egészségügyi szempontból nehéz helyzetű esetekben történő támogatását.