fertilizáció

Fertilizáció vagy megtermékenyítés a szaporodásban az a folyamat, amely során egy spermium és egy petesejt összeolvad, ezzel zigóta keletkezik. A megtermékenyítés alapvető a szexuális reprodukcióhoz, mert genetikai variációt teremt és megkezdi az utód fejlődését. Különböző élőlénycsoportokban eltérő módon valósul meg: állatoknál gyakran belső megtermékenyítés történik, például emlősöknél, míg más fajoknál külső megtermékenyítés tapasztalható, például halaknál és kétéltűeknél, amikor a megtermékenyítés a környezetben történik.

Az általános megtermékenyítés több lépésből áll: a gaméták meiosissel haploid sejtekké alakulnak; a spermium célzottan a petesejt felé mozdul és megköti a petesejt felületét; az akroszómális reakció után a spermium bejut a petesejtbe; a kortikális válasz megakadályozza a polyspermia; végül a spermium és a petesejt pronuklei összeolvadása zigótát hoz létre, amely osztódásokkal fejlődik tovább.

Növényeknél a megtermékenyítés kettős megtermékenyítés: a pollen a virág termőszőjébe jut és a pollencsőben eljut a magkezdeményhez; az egyik spermium megtermékenyíti a petesejtet és zigótát, a másik a központi sejtet megtermékenyítve endospermiumot képez.

Az általános megtermékenyítésen túl ismertek reprodukciós technikák, például in vitro megtermékenyítés (IVF) és egyéb ART eljárások, amelyeket emberi orvostudományban és állatgyógyászatban használnak. A megtermékenyítés korai fejlődésre, a zigótától a morula és blastula stádiumokon át az embrionális fejlődésre van hatással.