megaláztatás

Megaláztatás, vagy megalázás, a másik ember méltóságának megsértése olyan magatartás vagy esemény, amely közvetlenül vagy közvetetten megalázó élményt okoz. A kifejezés a megaláz igéből képzett főnév, és a szóban vagy írásban megnyilvánuló bántó megjegyzések, gúnyos viselkedés, nyilvános megszégyenítés vagy társadalmi kiközösítés révén valósulhat meg. A megaláztatás lehet közvetlen vagy rejtett, formája pedig lehet verbális, vizuális vagy szociális jellegű.

A megaláztatás gyakori előfordulási helyei közé tartozik a családi környezet, a munkahely, az iskola és a sport, valamint az online tér, ahol a kiközösítés vagy a lejárató tartalmak megosztása önkényesen megalázhatják az érintettet. Gyakran előfordul olyan helyzetekben, ahol fennállnak hatalmi különbségek vagy függő viszonyok, illetve ahol a társas normák mellett a személyes határok figyelmen kívül maradnak.

A megaláztatás pszichológiai következményekkel járhat, és hozzájárulhat a szorongáshoz, a depressziós tünetekhez, az alacsony önértékeléshez, a kapcsolati problémákhoz és hosszú távon a jólét rosszabbodásához. Megoldási lehetőségek közé tartozik a támogatói környezet keresése, pszichológiai segítség igénybevétele, illetve intézményi szintű megelőző és kivizsgálási eljárások kialakítása, amelyek a zaklatás ellen intézkednek.

Jogilag a megaláztatás különféle formái bizonyos jogrendszerekben zaklatásként vagy valamiféle pszichológiai bántalmazásként kerülhetnek büntető- vagy polgári jogi megítélés alá. A témát gyakran tárgyalják a munkahelyi és iskolai szabályozások, valamint a családon belüli erőszak kontextusában is.