lézertechnológia

A lézertechnológia a fény koherens, monokróm és irányított kibocsátásának kiaknázását jelenti. A lézerek olyan fényforrások, amelyek koherens sugárzást bocsátanak ki, kis divergenciával haladnak, és jellemzően tiszta spektrummal rendelkeznek.

Fő elvei közé tartozik a stimulált emisszió, amely lehetővé teszi, hogy a gerjesztett állapotú elektron fotonokat generáljon, és azokat ismétlődő módon egymás után erősítse. A lézersugár a rezonátorban visszacsatolódik, ami koherens, irányított fényt eredményez.

Az első működő lézert 1960-ban Theodore Maiman készítette rubin kristályból. Azóta a technológia sokféle típusú lézert foglal magába, és számos alkalmazási területen vált alapvetővé.

Lézerfajták közé tartoznak a gázlézerek (például CO2, He-Ne), a szilárdtest lézerek (rubin, Nd:YAG), a félvezető lézerek (InGaAs, GaAs), valamint a folyadéklézer és a szálas lézerek. Ezeket különböző teljesítménytartományokban és hullámhosszokon használják.

Alkalmazások széles spektruma: anyagmegmunkálás és vágás, orvosi beavatkozások (sebészet, szemészet), távközlés és adatátvitel, laboratóriumi mérés és kutatás (spektroszkópia, holográfia). A lézertechnológia fontos része a modern iparnak és tudománynak.

Biztonság: a lézerek veszélyesek a szemre és a bőrre; a használatot szabályozások és megfelelő védőintézkedések, oktatás és kijelölés szerint kell végrehajtani. A jövőben kiemelt szerepet kapnak a fiber lézerek, az ultrafast lézerek és a kvantumtechnológiák kapcsolódó alkalmazásai.