légkörkémiai

A légkörkémia a Föld légkörének kémiai összetételét és benne zajló fotokémiai és kémiai reakciókat vizsgáló tudomány. Célja megérteni, hogyan alakítják a természetes és emberi eredetű források a gázok és aeroszolok eloszlását, hogyan alakul ki és bomlik az ózon a troposzférában és a sztratoszférában, és hogyan befolyásolják ezek a folyamatok a klímát és az emberi egészséget.

A légkörkémia központi feladatai közé tartozik a nitrogén- és kénvegyületek, szén-dioxid, metán és a VOC-ok szerepének feltárása, valamint a szabadgyökök, különösen az OH és HO2, szerepe a reakcióhálózatokban. Fontos a fotolízis és a heterogén kémiai reakciók szerepe a felületre érkező aeroszolokon és felhőcseppeken. A troposzferikus ózon képződése és lebomlása, a sztratoszférikus ózoncsökkenés katalitikus ciklusai, valamint a másodlagos aeroszolok képződése és átalakulása kulcsfontosságú téma.

Megfigyelési módszerek között szerepelnek földi állomásokon végzett mérések, repülő- és műholdas megfigyelések, valamint laboratóriumi fotokémiai és kinetikai vizsgálatok. A megfigyeléseket számítógépes modellekkel értelmezik: dobozmodellek, háromdimenziós kémiai–szállítási modellek és klíma–kémia integrált rendszerek segítik a folyamatok megértését és a jövőbeli hatások előrejelzését.

Az légkörkémia alapvető relevanciája a levegőminőség és az egészség védelme, a klímaváltozás elleni küzdelem és a stratoszférikus ózonréteg megőrzése. A terület magába foglal fotokémiát, heterogén kémiai és aeroszol-képződési folyamatokat, valamint a megfigyelés- és modellezéses módszerek közös fejlesztését. Kihívást jelent a mechanizmusok részletes leírása, a szennyezőanyagok és aeroszolok vertikális eloszlásának pontos meghatározása, és a döntéshozatali folyamatok támogatása.