lebomlása

Lebomlása a szerves anyagok vagy más anyagok részleges vagy teljes felbomlása, amely során az összetevők kisebb molekulákká, gyakran egyszerűbb elemi részekké alakulnak át. A kifejezés magában foglalja mind a biológiai, mind a kémiai vagy fizikai folyamatokat, amelyek során az anyag szerkezete megváltozik vagy összetevőire bomlik.

A lebomlás főbb típusai közé tartozik a biológiai lebomlás (biodegradáció), amelyet mikroorganizmusok, például baktériumok és gombák végzik, lehet aerob vagy anaerob környezetben. Ebben a folyamatban általában előbb hidrolízis vagy oxidáció történik, majd mineralizáció során szén-dioxid, víz és energia termelődik; bizonyos esetekben metán vagy más gázok keletkezhetnek anaerob környezetben. Emellett kémiai lebomlás is előfordulhat, például oxidáció vagy fotolízis hatására, amit fény vagy hő segít.

A lebomlást számos külső tényező befolyásolja, így a hőmérséklet, a nedvesség, az oxigénellátottság, a pH és a jelenlevő tápanyagok mind meghatározzák az ütemét és a végső termékeket. Környezetvédelmi és mezőgazdasági szempontból a lebomlás kulcsfontosságú a hulladékkezelésben, a komposztálásban és a biogáz-termelésben, hiszen segít az anyagok körforgásba vonásában és csökkenti a szemétlerakók terhelését. Ugyanakkor egyes anyagok, például néhány műanyag vagy mérgező vegyületek, lassan bomlanak, vagy nem bomlanak le teljesen, ami környezeti problémákat okozhat.