likviditását

Likviditás olyan képesség, hogy egy eszköz vagy intézmény rövid idő alatt pénzzé tehető legyen anélkül, hogy jelentős árfolyam-kibocsátás vagy költségnövekedés nélkül kellene vele számolni. Különböző kontextusokban beszélhetünk vállalati likviditásról és piaci likviditásról.

Vállalati likviditás a szervezet rövid távú fizetőképességének kérdése. Fontos eleme a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya, amely megmutatja, mennyire képes a cég az azonnali kiadásokat és adósságokat finanszírozni. Gyakori mutatók: folyó arány, gyors arány és a készpénz aránya. A vállalatok likviditásának megőrzése érdekében gyakran tartalékolnak készpénzt vagy likvid eszközöket és diverzifikált finanszírozási forrásokat használnak. Egy cég likviditását gyakran likviditási mutatókkal mérik, például a folyó aránnyal, a gyors aránnyal és a készpénz arányával.

Piaci likviditás azt jelenti, hogy egy eszköz könnyen és költségkímélten értékesíthető anélkül, hogy a piac árfolyama jelentősen mozogna. Fő tényezői a forgalom, az eszköz mélysége (megbízások mennyisége) és a bid-ask spread. Magas piaci likviditás általában alacsonyabb árfolyam-kibocsátást és kevesebb befolyásolási költséget jelent a kereskedők számára.

Kockázat és szabályozás: a likviditási kockázat akkor jelentkezik, ha gyors eladásra nincs lehetőség megfelelő áron. Bankszektorban ilyen szabályozások léphetnek életbe, például a likviditási fedezet aránya (LCR) és a hosszú távú finanszírozási arány (NSFR), amelyek a tartalékokat és a finanszírozást szabályozzák.

Javítási intézkedések: a likviditás javítható hatékony pénzgazdálkodással, tartalékok és készpénz-készletek felhalmozásával, likvid eszközök rendelkezésre tartásával és stabil finanszírozási források kiépítésével, továbbá kockázatkezeléssel és hosszú távú tervezéssel.