közvéleménykutatási

A közvéleménykutatás (közvéleménykutatási tevékenység) a társadalomtudományok és a piackutatás része, amely a lakosság véleményét, attitűdjeit és preferenciáit rendszerezetten méri fel. Célja feltárni, hogyan vélekednek az emberek politikai, gazdasági vagy társadalmi kérdésekről, és hogyan változnak ezek a vélemények időben. Az adatok döntéshozóknak, médiának és vállalatoknak nyújtanak információt a közönség állapotáról és igényeiről.

A leggyakoribb módszerek közé tartozik a kérdőíves felmérés, telefonos vagy személyes interjú, fókuszcsoportok és online panelkutatások. Az adatgyűjtés történhet rugalmasan, de gyakran kombinálnak több módszert. A mintavétel célja a populáció reprezentatív lefedése: gyakran véletlen vagy súlyozott mintavételeket használnak, hogy a kapott eredmény a teljes népességre legyen érvényes. A vizsgálatok során fontos a kérdések világos megfogalmazása és a válaszlehetőségek kiegyensúlyozottsága.

Az adatok elemzése leíró statisztikákat, trendeket és gyakran súlyozást foglal magába. A közvéleménykutatási adatok megbízhatósága függ a mintavételi tervezéstől, a válaszadási aránytól (nonresponse), a kérdésmegfogalmazás torzító hatásától és a feldolgozási hibáktól. Etikai alapelvek közé tartozik az anonimitás, adatvédelmi szabályok betartása és az átlátható, hibákat feltáró közzététel.

Magyarországon olyan szervezetek folytatnak rendszeres közvéleménykutatást, mint a Tárki, a Závecz Research és a Republikon Intézet. A terület folyamatosan fejlődik az online technológiák és a big data alkalmazása felé, miközben megőrzi a módszertani korrektséget és a nyilvános érthetőség igényét.