kártételek

Kártételek alatt a polgári jogban olyan kár vagy veszteség összességét értjük, amelyet egy másik fél jogellenes magatartása vagy szerződéses kötelezettségszegése okoz. A kár lehet vagyoni (például javak értékének csökkenése, kiadások) vagy nem vagyoni (például sérelem, reputációs kár). A kárért kártérítés fizetése lehet a jogi rendezés célja, hogy a károsultat a lehető leginkább a kár előtti helyzethez közelítsék.

Jogilag a kártételek igénylését és a felelősség alapját a polgári jog szabályozza. A felelősség lehet szerződéses (ha a felelősség szerződéses kötelezettszegésből fakad) vagy szerződésen kívüli (általában gondatlanság vagy vétkesség). A kártérítés célja, hogy a károsultat abba a helyzetbe hozza, mintha a kár nem történt volna meg.

Az igény érvényesítéséhez három alapvető elem igazolása szükséges: a kár fennállása, a károkozó magatartása és a kár és magatartás közötti ok-okozati összefüggés, illetve a felelősség jogalapja. A bizonyítási teher azt a személyt terheli, aki a felelősséget állítja vagy aki számára kedvező megállapodást kötnek.

Az összegzett kártérítés általában a kárérték meghatározásán alapul: vagyoni károk esetén a tényleges pénzügyi veszteséget kell visszatéríteni; nem vagyoni károk esetén a jogi eljárásban meghatározott összeg vagy megegyezés szerinti kártérítés lehet. Igény érvényesítése történhet peres eljárás vagy egyezség útján. Biztosítási szerződések gyakran részben vagy egészben rendezik a kártérítéseket. A preskripció vagy egyéb határidők jogi kereteken belül kell legyenek figyelembe véve.