kötelezettségszegése

Kötelezettségszegés olyan jogi tény, amely akkor valósul meg, ha valaki nem teljesíti a rá háruló kötelezettséget a jogszabály vagy szerződés alapján, vagy a teljesítés nem felel meg az elvárható feltételeknek, illetve késedelmesen teljesít. Az ilyen tény közvetlenül érintheti a kötelem teljesítésével kapcsolatos jogokat és lehet a kárigények alapja.

Az intézmény jogi vonatkozásai szerint két fő területet különböztetünk meg: szerződéses kötelezettségszegést, amely a felek között létrejött jogügyletből fakad, és nem szerződéses (delictuális) kötelezettségszegést, amely általában közreható jogszabályi vagy általános igazságoság elvei alapján valósul meg. A végzetes megszegés lehet teljesítés elmulasztása, hibás vagy részleges teljesítés, illetve késedelmes teljesítés; előrevetített szerződésszegésre is sor kerülhet.

A felelősség feltételei általában a kötelezettség fennállása, a megszegés, az okozati összefüggés a kár és a megszegés között, valamint a kár bekövetkezése. A szabályozás attól függően is változhat, hogy a felelősséghez felróhatóság szükséges-e vagy sem.

A jogkövetkezmények közé tartozhat a teljesítés követelése, kártérítés a keletkezett károkért, illetve szerződés felbontása vagy árengedmény (például kötbér) kikötése. A kártérítés általában a közvetlen és közvetett károk, valamint elmaradt haszon megtérítését célozza, a felek által elvárható gondosság és a bizonyított károk alapján.

Az elévülés és a kár mértékének megállapítása szintén fontos szempontok: az igények hosszabb vagy rövidebb időn belüli érvényesítését a jogszabályok és a szerződésben foglalt rendelkezések határozzák meg.