koronavírusok

A koronavírusok a Coronaviridae családjába tartozó burkolt, pozitív-sense, egyszálú RNS vírusok csoportja. Számos faj fertőzését okozzák, köztük emlősök és madarak között gyakoriak; emberre is átjuthatnak. A név a felszínüket borító tüskés glikoproteinjeik miatt koronához hasonló megjelenésre utal.

Genome és szerkezet: A genom körülbelül 27–32 kilobázis pár hosszú, egyszálú RNS. A virion lipidburkolatát és fehérjéi alkotják; fő szerkezeti fehérjéi az S (tüskés), E, M és N, amely a RNS-t köti. Az S-fehérje meghatározza a gazdasejt felismerését és a sejthez való belépést.

Taxonómia és emberi patogének: A koronavírusokat négy genusba sorolják: alfa-, beta-, gamma- és delta-koronavírusok. A legtöbb emberi fertőzés a beta-koronavírusok közé tartozik; közülük több járványt és súlyos tüdőbetegséget okozott, például a SARS-CoV, a MERS-CoV és a SARS-CoV-2.

Átvitel és klinikai spektrum: Főleg légúti cseppfertőzéssel vagy érintkezéssel terjednek; aeroszol-kibocsátás is előfordulhat zárt térben. A tünetek széles skálája van a megfázástól a súlyos tüdőgyulladásig és ARDS-ig. Egyes koronavírusok állatorvosi jelentőségűek is.

Megelőzés és kontroll: Megelőző intézkedések közé tartozik a higiénia, maszkhasználat, izoláció és a megfigyeléssel irányított közegészségügyi intézkedések. A SARS-CoV-2-világjárvány óta rendelkezésre állnak specifikus vakcinák és terápiás lehetőségek, amelyek a fertőzés megelőzésében és kezelésében fontosak.