kontúrvonalakat

Kontúrvonalak olyan térképi vonalak, amelyek azonos magasságú pontokat kötik össze a referencia szinthez viszonyítva, általában a tengerszinthez képest. E vonalak segítségével a domborzat háromdimenziós alakja két dimenzióban értelmezhető.

Jellemzők: A kontúrvonalak nem metszezik egymást, kereszteződés nélkül haladnak. A vonalak sűrűsége a meredekséget jelzi: közelebb húzódó kontúrok meredek területet, míg szélesebb szétválasztásúak lejtőmentes részeket mutatnak. Gyakran szerepelnek kiemelt értékek az indexkontúrokon.

Előállítás és adatok: Kontúrvonalak az ismert magassági adatokból készülnek, például terep mérések, LiDAR vagy fotogrammetria alapján készült digitális felszínmodell (DEM) interpolációjával. A kontúrok közötti távolságot kontúrintervallumnak hívják, amely a térkép skálájától és a terep jellegzetességeitől függ.

Értelmezés és alkalmazás: A vonalak alapján felismerhetők a domborzati formák, például dombok, völgyek és gerincek. A patakok mentén gyakran V-alakú kontúrok alakulnak ki; a sűrű kontúrok meredek helyeket jeleznek. Kontúrok széles körben használhatók térképészeti tervezésben, környezetvédelmi vizsgálatokban, vízgazdálkodásban és földmérési feladatokban.

Modern feldolgozás: GIS-szoftverekkel ma már automatikusan generálhatók kontúrvonalak DEM-ből vagy LiDAR-adatokból, és indexkontúrokkal vagy különböző jelölésekkel láthatók. Korlátai közé tartozik, hogy a kontúrvonalak csak a magassági modell által meghatározott felületet tükrözik, a részletek és az emberi beavatkozások nélkülözheti. A felbontás és a forrásadatok minősége határozza meg a pontosságot.