koncentrációgrádiensre

A koncentrációgrádiensre, vagy más néven koncentrációkülönbségre, az jellemző, hogy a kémiai részecskék, például ionok vagy molekulák, nem egyenletesen oszlanak el egy térben. Ehelyett, bizonyos területeken nagyobb, míg más területeken kisebb a koncentrációjuk. Ez a különbség képezi magát a grádienst.

A koncentrációgrádiens jelensége a diffúzió alapja. A diffúzió során a részecskék hajlamosak a nagyobb koncentrációjú területről a kisebb koncentrációjú terület felé mozogni, amíg el nem érnek egy egyensúlyi állapotot, ahol a koncentráció mindenhol hasonlóvá válik. Ez a folyamat energia befektetése nélkül zajlik, és kémiai rendszerekben gyakran előfordul.

Biológiai rendszerekben a koncentrációgrádiensnek kiemelkedő szerepe van. Például a sejtek membránján keresztül történő anyagtranszportban játszik kulcsfontosságú szerepet. Az ionok és más molekulák a grádiens mentén vagy ellentétesen is mozoghatnak, attól függően, hogy passzív vagy aktív transzportról van szó. A membránpotenciál kialakulásában, az idegsejtek működésében, és számos más élettani folyamatban is szerepet játszik.

A fizika és a kémia számos területén találkozhatunk ezzel a fogalommal, legyen szó gázok elegyedéséről, oldatok kialakulásáról vagy akár hővezetésről, ahol a hőmérsékletgrádiens hasonló elven működik. A koncentrációgrádiens tehát egy alapvető fizikai és biológiai jelenség, amely számos természetes folyamat mozgatórugója.