katalogizálási

Katalogizálás, vagy katalogizálási tevékenység a könyvtári és információs rendszerek alapfolyamata, amelynek célja a források tartalmának, formájának és hozzáférési pontjainak egységes leírása. Ennek eredményeként bibliográfiai rekordok készülnek, és létrejönnek hivatalos adatok (authority data) a szerzőkre, címekre és tárgyakra, amelyek elősegítik a keresést és az azonosítást.

A katalogizálás kiterjed a könyvek, folyóiratok, hang- és képfelvételek, illetve digitális erőforrások leírására és a hozzáférhetőség biztosítására. A leírás tartalmazza a szerzőt, címet, kiadót, megjelenési évet, nyelvet, fizikai jellemzőket és a hozzáférési adatokat (például elektronikus hozzáférési linkek). Emellett meghatározó a hozzáférési pontok és a tárgyak megadása a használói keresés hatékonyságának növelése érdekében.

Az alkalmazott szabványok közé tartoznak a MARC formátumok (például MARC 21), a FRBR modell, a RDA útmutató, valamint a tárgy- és névhatóság kezelése, amely a kapcsolatok és az adatok egységességét szolgálja.

Folyamat lépései: azonosítás és forráskiválasztás; leírás elkészítése a megadott mezők szerint; authority records-szal való összekapcsolás; formázás a kiválasztott leírási formátumba (pl. MARC vagy BIBFRAME); osztályozás és tárgyszavazás; minőségellenőrzés és naprakészségének fenntartása.

Célja a könyvtári kereshetőség és interoperabilitás javítása, lehetővé téve a közös katalógusok létrejöttét és az adatmegosztást több intézmény között. Magyarországon a katalogizálás a könyvtár-tudományi képzések részét képezi, és alapvető a hazai könyvtárak működésében. A Magyar Nemzeti Könyvtár és más könyvtárak alkalmazzák és fejlesztik a katalogizálási szabályokat.