karórák

Karórák olyan csuklón viselhető időmérő eszközök, amelyek gyors és könnyen leolvasható időt adnak. Gyakran tartalmaznak dátum- és más komplikációkat, például kronográfot vagy holdfázis-komplikációt, és számtalan stílusban készülnek.

A karóra története a 19. század végére nyúlik vissza; kezdetben női ruhadarabként jelentek meg, majd a 20. század elején férfiak között is elterjedtek. Az első modern karórát a Cartier Santos 1904-es modelljével szokás emlegetni. A világháborúk alatt a katonai igények gyorsították elterjedésüket, a svájci óragyártás pedig meghatározó szerepet játszott a minőség kialakításában. A Rolex Oyster 1926 óta a vízálló karóra példájaként ismert, míg a kvarcválság a 1970-es években a gyártókat is jelentősen átrendezte.

A karórák mozgatórendszerei két fő csoportba sorolhatók: mechanikus és kvarc. Mechanikus órák lehetnek kézzel felhúzhatók vagy automata (önfutó) szerkezetűek. Kvarc órák elektronikus kvarcrezgésre alapuló meghajtásúak, amely általában nagyobb pontosságot és kevesebb karbantartást biztosít. A modern kínálatban megtalálhatók még intelligens vagy okosórák is, amelyek a kapcsolattartást és egyéb digitális funkciókat kínálnak.

Ágazati jellemzők közé tartoznak a búvár- és pilóta-órák, valamint a dísz- vagy öltönyórák, különböző vízállósági besorolásokkal és kialakításokkal. Az anyagok terén gyakori a rozsdamentes acél, arany, titán és kerámia; üvege gyakran zafírkristály. Nemzetközi piacán neves márkák közé tartozik a Rolex, Patek Philippe, Audemars Piguet, Omega és Seiko mellett számos más gyártó.