kamatozás

A kamatozás a pénzügyi eszközökön felhalmozódó vagy fizetett kamat jelensége. Amikor pénzt kölcsönadnak vagy befektetnek, a használat díja, a kamat idővel visszakerül a befektetőhöz vagy hitelezőhöz. A kamatozást általában két módon érdemes megkülönböztetni: egyszerű kamatozás és összetett kamatozás.

Egyszerű kamatozás esetén a kamat csak a tőkére vonatkozik, és minden időszakban ugyanannyi összeget fizetnek. A kamat összegét I = P × r × t képlettel adhatjuk meg, ahol P a tőke, r az éves kamatláb, t az idő években. A teljes összeg a tőke és kamat összege: A = P + I = P(1 + rt).

Összetett kamatozásnál a kamatot hozzáadják a tőkéhez, így a következő időszakban már a megnövekedett összegre számítják a kamatot. A végösszeg képlete: A = P(1 + r/m)^(mt), ahol m a kamatoztatás gyakorisága évente. Az effektív éves hozam (valós hozam) pedig (1 + r/m)^m − 1. Gyakorlatban a kamatozás gyakorisága növeli a hozamot, ha azonos névleges kamat mellett.

A kamatozáshoz kapcsolódó szempontok közé tartozik az accrual és a cash flow különbsége: gyakran az adott időszakra elismert kamatot könyvelik, függetlenül attól, hogy a készpénz mikor érkezik be. A nominális kamatláb, infláció és kockázat mind befolyásolják a reálhozamot és a befektetések értékelését.

Alkalmazási területek közé tartoznak a banki betétek, hitelek, állampapírok és vállalati kötvények, valamint személyi kölcsönök. A kamatozás mértéke és gyakorisága alapvetően meghatározza a megtakarítások és a kölcsönök költségét vagy megtérülését.