kötvények

Kötvények, vagy kötvényértékpapírok, hosszú távú adósságkötelezettségek, amelyeket kibocsátók – államok, önkormányzatok vagy vállalatok – bocsátanak ki finanszírozási célból. Kötvénnyel a kibocsátó kölcsönszerződést vállal: ígéretet tesz a futamidő alatt rendszeres kuponfizetésekre és a lejáratkor a névérték visszafizetésére. A kupon lehet rögzített vagy változó, a lejárat pedig lehet rövid, közép vagy hosszú.

Árazás és hozam: a kötvények piaci ára a kamatemelkedésével, a hitelminőséggel és a futamidő hosszával összefügg. A hozam a teljes megtérülést jelzi a vételi ártól a futamidő végéig, beleértve a kuponkifizetéseket és a végén visszafizetett névértéket. A névérték és a kupon nagysága alapján számított hozam a befektetési döntés elsődleges mutatója.

Fajtái: államkötvények (kormányzati finanszírozás), önkormányzati kötvények és vállalati kötvények. További típusok közé tartoznak inflációkötvények (indexáltak a fogyasztói árakhoz), zérókupon-kötvények (kuponfizetés nélkül, diszkont áron kibocsátottak) és konvertibilis kötvények (átalakíthatók részvénybe).

Kockázatok: kreditkockázat (nem biztos a visszafizetés), kamatkockázat (árfolyamváltozás a hozamok változásából), illetve likviditási kockázat (gyors értékesítés nehézsége). A kötvények értékét befolyásolja továbbá a gazdasági környezet és az infláció; a hitelminősítők minősítése megadja a relative kockázatot és hozamot.

Használat és szerep: a kötvények stabil, előre tervezhető jövedelmet kínálnak és hozzájárulnak a portfólió diverzifikációjához, különösen a részvényektől eltérő kockázati profillal. Befektetők a hozam, kockázat és időhorizon együttes figyelembevételével választanak közöttük.