jogviszonyokban

Jogi fogalomként a jogviszony olyan normatív, jogilag szabályozott kapcsolat a jogalanyok között, amelyben jogok keletkeznek, kötelezettségek terhelnek, és amelynek tartalmát a jogi normák rendezik. A jogviszonyokban a felek jellemzően alanyok, lehetnek természetes személyek vagy jogi személyek, és kapcsolataik keretezik a jogok gyakorlását és a kötelezettségek teljesítését.

A jogviszony három alapvető összetevője a jogalanyok (alanyok), a tárgy vagy tartalom, és a jogok-kötelezettségek összessége. Az alanyok lehetnek jogi személyek vagy természetes személyek; a tárgy a követelés vagy kötelezettség konkrét tartalma; a tartalom pedig a felek közötti jogi viszonyban így létrejövő jogok és kötelezettségek összessége. A jogviszonyt általában jogi tények vagy jogszabályok hozzák létre, például szerződéskötés vagy más tényekből eredő kötelezettségek.

A jogviszonyokat gyakran magánjogi és közigazgatási jogviszonyokra bontják. Magánjogi jogviszonyok közé tartoznak a szerződéses kapcsolatok, a deliktumok miatti kötelezettségek, a tulajdonjogi és más személyes jellegű viszonyok. Közigazgatási jogviszonyok pedig az állami szervek és egyének közötti jogi kapcsolatok, ahol az állam kötelezettségeket és jogosultságokat határoz meg vagy érvényesít.

A jogviszonyok megszűnhetnek vagy módosulhatnak teljesítés, megállapodás, felmondás, különböző megszüntetési okok vagy elévülés útján, illetve bírósági döntés alapján is. Bármi történik, a jogviszonyokban a felek jogai és kötelezettségei a jogszabályok alapján kerülnek rendezésre.

Jelentőségük abban rejlik, hogy keretet és biztonságot adnak a társadalmi és gazdasági kapcsolatoknak, lehetővé teszik a jogok gyakorlását és a kötelezettségek teljesítését, és igazságszolgáltatás útján biztosítják a felek érdekének védelmét.