izgató

Az izgató szó magyarul melléknév és főnév egyaránt, és több kontextusban használatos. Általános értelemben olyan dolgot jelöl, ami izgalmat, felkeltett érdeklődést vagy erőteljes tüzelést okoz. A mindennapi nyelvben az izgató kifejezést gyakran használják olyan élményre vagy jelenségre, amely izgalmasnak, felkavarónak vagy akár szexuálisan felkeltőnek hat.

Etymológiailag az izgató az izgatni igéből képzett -ó képzőjű melléknév, amely „valamivel járó, okozó” jelentést ad. A szó olyan területeken is elterjedt, ahol röviden az izgalom vagy aktiváció fogalmát fejezi ki, így például a hétköznapi beszéd és a szaknyelv egyaránt használja.

A tudományos kontextusban az izgató kifejezés olyan anyagokat vagy hatásokat jelöl, amelyek növelik a neuronok vagy idegsejtek aktivitását. Ebben az értelemben az izgató ellentéte a gátló. Izgató hatást legfőképpen a központi idegrendszerben értelmezik úgy, hogy izgató neurotranszmitterek növelik a tüzelést. A legfontosabb példa a glutamát, amely a fő izgató neurotranszmitter a központi idegrendszerben; más közvetítő anyagok, például az acetilkolin is kiválthat izgató válaszokat a megfelelő receptorokon keresztül.

A hétköznapi nyelvben az izgató szó utalhat továbbá pszichoaktív stimulánsokra vagy olyan tényezőkre, amelyek éberséget, hangulatot vagy teljesítményt növelnek. Összegzésként az izgató kifejezés a fizikai, kémiai és érzelmi-felnyitó hatások sokféle megnyilvánulását foglalja magába.