tüzelést

Tüzelés vagy égés a kémiai reakció, amely során a tüzelőanyag oxidálódik és energia szabadul fel. Gyakori jelenségek közé tartozik a hőmérséklet emelkedése és gyakran láng vagy fény megjelenése. A folyamat alapvető feltételei: tüzelőanyag, oxidáló közeg (általában levegő oxigénje) és olyan hőmérséklet, amely eléri vagy meghaladja a gyulladási hőmérsékletet. A végtermékek általában szén-dioxid és víz.

A tüzelés lehet lángban égő vagy láng nélküli, attól függően, hogy a reakció milyen módon terjed és hogyan jut a levegőhöz az oxigén. Lángtüzelés jellemző például gáztüzelésnél, míg a diffúziós égés ilyen jellegű mechanizmusokat ível át, amikor az oxigén a tüzelőanyag köré vagy fölötte jut hozzá.

Az égés széles körű alkalmazásokban szolgált energiaforrásként: belső égésű motorokban, kazánokban, tüzelőberendezésekben és ipari folyamatokban. A tüzelés hatékonyságának és kibocsátásainak javítása érdekében szabályozzák a tüzelőanyag–oxidálószer arányt, a levegő mennyiségét és a gyulladási körülményeket.

Biztonság és környezet: a tüzelés kockázatai közé tartozik a tűzveszély, mérgező égéstermékek és a túlzott kibocsátások. Emissziói között szerepel a szén-dioxid, NOx és részecskék, amelyek egészségre és éghajlatra gyakorolt hatásai miatt szigorú előírások vonatkoznak az üzemeltetésre és az üzemanyagokra.