igazságtalanságérzet

Igazságtalanságérzet olyan szubjektív állapot, amelyben egy személy vagy csoport úgy érzi, hogy tisztességtelenül bánnak vele vagy velük. Ezt az érzést nem feltétlenül igazolja külső tény, hanem a személyes értelmezés és a társadalmi összehasonlítások eredménye. Az igazságosság fogalmával kapcsolatos normák és elvárások kultúrától és kontextustól függően változhatnak.

Kiváltó tényezők között szerepel a személyes bánásmód, a ráfordítás–kimenetel arányának észlelt eltérése, jogosultság vagy jogos érzet megsértése, valamint társadalmi egyenlőtlenségek vagy diszkrimináció. Az attribúciós stílus is befolyásolja: ha valaki csalódottságát külső okokra, rendszerhibára vagy személyes felelősségre magyarázza, változik a válasz.

A negatív következmények közé tartozik az érzelmi feszültség, harag, rumináció, és viselkedési megnyilvánulások; lehet visszahúzódás, panasz, vagy épp ellenkezőleg, dühös viselkedés vagy aktív közösségi fellépés. Hosszú távon összekapcsolódik a stressz-szint növekedése, szorongás és depresszió kockázatával, és befolyásolhatja politikai nézeteket vagy társadalmi részvételt.

Kutatások gyakran vizsgálják az igazságérzet és viselkedés közti összefüggéseket, és különböző mérőeszközökkel próbálják megragadni a szubjektív igazságtalanság-érzetet, beleértve önbeszámoló skálákat és laboratóriumi paradigmákat. Kulturális és egyéni különbségek mutathatják, hogyan értelmezik és reagálnak az emberek.

Kezelés és alkalmazások: a kognitív reappraisal, társas támogatás, és a személyes vagy kollektív fellépés keresése olyan megküzdési módok, amelyek enyhíthetik az igazságtalanságérzet hatásait. A fenntartható pozitív változásokat elősegítő intézkedésekhez általános társadalmi igazságosságot érintő lépések is szükségesek.