idjáráselrejelzések

Az időjárás-előrejelzések olyan információk és becslések összessége, amelyek a közeljövő időjárási körülményeiről adnak tájékoztatást. Céljuk, hogy a felhasználók számára megjósolható feltételeket és a várható jelenségeket – például hőmérsékletet, csapadékot, szélirányt és széllökéseket – érthető formában közvetítsék. A közönséghez szóló előrejelzéseken túl gyakran találhatók figyelmeztetések súlyos időjárási eseményekre is.

Működési alapok és források. Az előrejelzések nagy részét numerikus időjárás-előrejelző modellek generálják, amelyeket hatalmas számítási kapacitással futtatnak. Használt adatok közé tartoznak a felszíni mérőállomások, radarral és szatellitábrázolással gyűjtött adatok, valamint repülőgépes és ballonadatok. A regionális és globális modellek kombinációjával készülnek a rövid-, közép- és hosszabb távú előrejelzések. Európában az ECMWF, míg globálisan a GFS mint alapmodellek ismert példák. A közlés gyakran tartalmaz worst-case és valószínűségi elemeket is, hogy tükrözze a bizonytalanságot.

Típusok és felhasználás. A rövidtávú előrejelzések 0–48 órára szólnak, a középtávúak kb. 3–7 napig érvényesek, a hosszabb tartományokat pedig ritkábban fogalmazzák meg. A mostcasting az azonnali időjárási eseményekre koncentrál, például zivatarok, felhőzet gyors változásai. A figyelmeztetések és szolgáltatások területén a közlekedés, mezőgazdaság, energiaellátás és közösségi események számára nyújtanak döntéstámogatást.

Elérés és megbízhatóság. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adja ki a hivatalos előrejelzéseket és viharjelzéseket, de nemzetközi modellek és adatok is szerepelnek a döntés-előkészítésben. A pontosságot befolyásolja a földrajzi adottságok és a meteorológiai rendszerek változékonysága; a jövőre nézve a bizonytalanság általában része a közölt információknak.