hasadékok

Hasadékok a kőzetek természetes repedései, amelyek a kőzet belső feszültségeinek hatására keletkeznek és gyakran nyitott vagy részben zárt járatok formájában maradnak. Kialakulhatnak tektonikus feszültségek okozta törések, a kőzetek hőmérsékletváltozásai és zsugorodása, fagykorok, illetve oldó és kioldó kémiai hatások révén is. A hasadékok sík vagy görbületmentes felületek lehetnek, és nyílásuk (apertúra) széles skálán változik; gyakran összekapcsolódnak és hálózatot alkotnak.

Fontos szerepük van hidrogeológiában és kőzettani szerkezetekben: a hasadékok csatornákat biztosítanak a víz, levegő és oldott anyagok számára, ezáltal befolyásolják a talajvíz mozgását, a források létrejöttét és a karstosodási folyamatokat. Néhány hasadék ásványi töltőanyagokat gyűjt, ásványi rétegeket vagy érceket tölthet ki. Oldott kőzetekben a hasadékok útvonalai lehetővé teszik járatok és üregek képződését.

Megfigyelés és mérés: hasadékokat geológiai terepmunkában, felszín alatti és felszíni megfigyelésekkel, térképezéssel és mérésekkel vizsgálják. A nyílás, hossz és lefutás, az összekapcsoltság és az orientáció fontos paraméterek. Modern módszerek közé tartozik a távérzékelés és geofizikai technikák, amelyek segítik a hasadékhálózatok modellezését és a kőzetek történetének értelmezését.