zsugorodása

Zsugorodása (zsugorodás) a test vagy anyag méretének vagy térfogatának tartós csökkenését jelenti. A jelenség előfordulhat természetes folyamatként vagy külső hatások következtében, és számos anyagtudományi területen tanulmányozzák.

Formái közé tartozik a lineáris és a térfogati zsugorodás. Gyakori példák: száradó zsugorodás a fában és a betonban a nedvesség távozásakor; hőzsugorodás, amely a hőmérséklet csökkenésével járó összehúzódást okozza a műanyagokban és a fémekben; a polimerek feldolgozás utáni plasztikus zsugorodása. Más esetekben a kopásos vagy kémiai folyamatok is hozzájárulhatnak zsugorodáshoz.

Okai közé sorolható a nedvességvesztés, hőmérséklet-ingadozás, belső feszültségek felépülése vagy kémiai reakciók. A zsugorodás mértéke anyagonként és körülményenként változik, és gyakran százalékban adható meg. Mérhető és nyomon követhető például lineáris vagy térfogati zsugorodási értékekkel laboratóriumi próbatételek során.

Hatásai lehetnek repedések megjelenése, illesztések elválása vagy a szerkezetek és alkatrészek méretét érintő eltérések. Tervezéskor ezért gyakran alkalmaznak tágulási hézagokat, kontrollált nedvesség- és hőmérséklet-szabályozást, megfelelő anyagválasztást és minőségbiztosítást a zsugorodás hatásainak minimalizálására.

Elterjedt alkalmazási területek közé tartozik a betonépítés, a faipar, a műanyag- és fémipar. A zsugorodás mértékét általában laboratóriumi vizsgálatokkal és hosszanti követéssel határozzák meg, hogy a tervezés és gyártás során megfelelően lehessen számolni vele.