hackertámadás

A hackertámadás olyan szándékos számítógépes beavatkozás vagy támadás, amelynek célja jogosulatlan hozzáférés megszerzése, adatok módosítása vagy törlése, szolgáltatások zavarása vagy leállítása. A támadások gyakran sebezhetőségek, rosszindulatú szoftverek vagy társas manipuláció kihasználásával érhetők el.

Gyakori típusai közé tartoznak a DDoS-támadások, amelyek a célrendszert túltöltik kérésekkel; adathalászat (phishing) és célzott adathalászat (spear-phishing); rosszindulatú programok, például ransomware és vírusok; illetve a szoftverhibák kihasználása, például SQL-injection vagy cross-site scripting, valamint közbeavatkozások a hálózati útvonalakban (man-in-the-middle).

Motivációi közé sorolható az anyagi haszonszerzés, üzleti vagy politikai kiberkémkedés, bosszú vagy aktivizmus. A hatások közé tartozik adatszivárgás vagy adatvesztés, pénzügyi veszteségek, szolgáltatások kiesése, működési késedelem és reputációs károk.

A védekezés alapjai a megelőzés és a gyors reagálás. Rendszeres szoftverfrissítés és patch-management, többfaktoros hitelesítés, biztonsági mentések és offline backupok, hálózati elkülönítés és minimális jogosultság elve, behatolás-észlelés és naplózás, valamint incidens-reakciós terv és folyamatok, felkészített személyzet képzése.

Jogilag és etikai szempontból a hackertámadások általában bűncselekménynek minősülnek; adatvédelmi szabályozások, például a személyes adatok védelme és breach-értesítési kötelezettség is releváns lehet.

Nagyszabású tendenciák közé tartozik a kiberbűnözés megerősödése, a zsaroló programok növekvő gyakorisága, a beszállítói láncok elleni támadások, valamint a felhő- és IoT-alapú rendszerek növekvő kitettsége.